Illúzió?

Mondd, szeretnél-e szép lenni az éjben? feküdni nesztelen kihűlt ágyadon, lázas szemekkel bámulva a semmit. a sötétség finom selyempapírba burkol, s fényes zsineggel átköt jó szorosan a kínzó magány. mint egy helyes kis ajándékcsomag, pont olyan vagy most, tudod? haha! célját vesztett ajándék vagy, hisz' kibontani nem akar senki...szegény, szerencsétlen bolond! te mit sem törődsz ezzel, csak élvezed a keserű kéjt, mit-e szerep ad neked. nem rontja el senki a látszat-harmóniát és elképzelheted magad, ameddig fantáziád ki nem apad, de nem mondja meg senki, ki vagy. nem formáz kéz, ajak nem önt szavakba, mosoly nem hint be aranyával. alaktalan maradsz tehát e boldogtalan boldogságban, önmagad rabja, mert tőled a legnehezebb szabadulni. álmodj inkább csukott szemmel, ha nyitottal álmodni fáj! ne feledd, hogy még mindig jobb félúton megpihenni és aztán újult erővel folytatni, mint visszafordulni anélkül, hogy egyszer is valóban láttad volna az utat...lásd meg az utat és indulj el végre! nem tart vissza semmi sem, csak te magad állsz még előtted. ---