Üvegcserepek

Mindenfelé üvegcserepek, éles szilánkokat szedegethetünk egész nap mindenhol. és miért? hogy mások ne vágják meg magukat persze. természetesen akik az üvegeket összezúzták, nincsenek sehol, mintha köddé váltak volna, abban a pillanatban, hogy szilánkokra zúztak mindent, amit értek. csak mi vagyunk, akik szedegetik a cserepeket, megvédve ezzel másokat, és veszélybe sodorva ezzel saját magunkat. mert bizony sokszor megvágjuk magunkat ki tudja milyen mocskos üvegdarabokkal, miközben azon fáradozunk, hogy másnak ne essen baja...hogy miért nem magunkat óvjuk inkább, az rejtély. nem is tehetjük igazából, mert nem tudhatjuk, hogy előlünk vajon felszedné-e valaki az éles üvegcserepeket. csak magunkra számíthatunk igazán. ha megvágjuk magunkat, az is csak a mi hibánk, miattunk történik. a figyelem és óvatosság már nem elég. nem lehet egyszerűen kikerülni a szilánkokat. olyan sok van, hogy mindent elborít...erőnkön felül is
takarítani kell tehát, ha nem akarjuk, hogy mindenki körülöttünk összevagdosva vagy egy üvegcserép miatt véletlen elvérezve végezze. és vajon hova tűnnek mindig a felelősök? van egyáltalán olyan vagy a sok üvegdarabka csak elménk kegyetlen játéka, hogy nyugalmat ne lelhessünk? talán a cserepek meg tudnák mondani... --