Másik

Másik világban élek, és mégis veled, másra tágul szemem, mint képzeled. -
A teljességet nem ismerve, sokszor ott ragadok a túloldalon, gúzsba kötnek üres szokások, kényszerű vállalások, tehetetlen-kínos dadogások. Vajon békére lelhet az, aki végleg meghasad? Vagy csak két boldogtalant szül, kettőzött tudat súlya alatt? --
Rájöttem én már nagyon rég, hogy enyhítő álmot csak ez a másmilyen éj adhat, bárhol is fogadjon aztán az ébredés...